A 9honapbaba.hu oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépeden tárolódnak, amelyek bármikor törölhetőek.

Elfogadom
Termékek Menü

GYESE / Korábban GYES/

Családtámogatási ellátások – Gyermekgondozást segítő ellátás (volt GYES) (frissítve: 2016.01.05.)

 

Jogosultsági feltétel:

  1. Gyermekgondozási ellátásra jogosultak köre
  2. Keresőtevékenység folytatásának lehetősége az ellátás igénybevétele mellett, eltérő az egyes jogosultaknál
  3. Nem jár az ellátás bizonyos esetekben
  4. Ellátás megnevezése
  5. Igénybenyújtás formája
  6. Folyósítás
  7. Fellebbezés
  8. Ellátásra jogosultak
  9. Megjegyzés
  10. Igénylés helye
  11. Jogkörök

GYERMEKGONDOZÁSI ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK KÖRE:

1) JOGOSULT A SZÜLŐ, ( a kiskorú szülő is, ha gyermekének nincs gyámja, illetve ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban) A GYÁM (a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében nem vér szerinti gyermeket nevelő gyám kivételével ) A SAJÁT HÁZTARTÁSÁBAN NEVELT GYERMEK

a) HARMADIK életévének a betöltéséig;

b) IKERGYERMEKEK ESETÉN a tankötelessé válás évének végéig;

c) TARTÓSAN BETEG, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEK TIZEDIK életévének betöltéséig.

2) JOGOSULT A NAGYSZÜLŐ ( gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa ) HA

a) A GYERMEK AZ ELSŐ ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTTE,

b) A GYERMEK GONDOZÁSA, NEVELÉSE A SZÜLŐ HÁZTARTÁSÁBAN TÖRTÉNIK,

c) A GYERMEK SZÜLEI ÍRÁSBAN NYILATKOZNAK ARRÓL, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével.

FONTOS!

-              A fenti feltételek teljesülése esetén sem jogosult a nagyszülő az ellátásra, ha a szülő háztartásában van másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

-              Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó jogosultságát nem érinti.

3) JOGOSULT AZ ÖRÖKBEFOGADÓ SZÜLŐ a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított HAT HÓNAP időtartamig (a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével ), amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor már betöltötte a harmadik életévét illetve ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évét, de még nem múlt el tíz éves. (Amennyiben a gyermek a fentiek szerinti életkort az az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.

MÉLTÁNYOSSÁGI JOGKÖRBEN ELJÁRVA -a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetője – A GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT MEGÁLLAPÍTHATJA A GYERMEKET NEVELŐ SZEMÉLYNEK, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, TOVÁBBÁ MEGÁLLAPÍTHATJA, ILLETŐLEG MEGHOSSZABBÍTHATJA az ellátásra való jogosultságot a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem gondozható.

KERESŐTEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGE AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE MELLETT, ELTÉRŐ AZ EGYES JOGOSULTAKNÁL:

1) A SZÜLŐ KERESŐTEVÉKENYSÉGET a gyermek fél éves kora után folytathat.

2.) A NAGYSZÜLŐ KERESŐTEVÉKENYSÉGET a gyermek hároméves kora után, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat. Amennyiben a munkavégzés otthonában történik, akkor a munkavégzés nincs időkorláthoz kötve.

3.) A KISKORÚ SZÜLŐ GYERMEKÉNEK GYÁMJA időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. 4.) ÖRÖKBEFOGADÓ SZÜLŐ, – a jogosultak felsorolásánál 3) pontban említett esetben – KERESŐ TEVÉKENYSÉGET heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

NEM JÁR GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS ANNAK A SZEMÉLYNEK,

1) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában felsorolt rendszeres pénzellátásban részesül ( a későbbiekben ismertetett kivétellel!)

 2) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;

3) aki előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

AZ ALÁBBI ELLÁTÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁG NEM KIZÁRÓ OK:

1) a gyermekgondozási támogatás, a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénz, baleseti táppénz, továbbá az 1993. évi III. törvény 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díj vagy az 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díj. Ez utóbbi esetekben azonban csak az ápolási díj és a gyermekgondozási segély összege közötti különbözet folyósítható ápolási díj jogcímen.

2) a társadalombiztosítási nyugellátás, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátás, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díj valamint a gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs járadék, rokkantsági járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a bányászok egészségkárosodási járadéka;

FONTOS:

-              A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti.

-              Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást – az alábbi kivétellel -csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

-              Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

Ellátás megnevezése

A GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐ, ILLETVE GYÁM A GYERMEK GONDOZÁSÁRA TEKINTETTEL – HAVI RENDSZERESSÉGGEL JÁRÓ – GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁSRA, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult. A NAGYSZÜLŐ GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁSRA A SZÜLŐ JOGÁN SZEREZHET JOGOSULTSÁGOT.

Az ellátás HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE AZONOS AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MINDENKORI LEGKISEBB ÖSSZEGÉVEL. Ez az összeg 2016-ban 28.500 Ft, ami nettó 25650 Ft.

IKERGYERMEKEK ESETÉN azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. Időtartama szolgálati időnek számít.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19.§-a, valamint 26. §-a alapján a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy az ellátás összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésére kötelezett. Ennek mértéke jelenleg 10 %, mely az ellátás bruttó összegéből kerül levonásra. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

Igénybenyújtás formája

AZ ELLÁTÁS IRÁNTI KÉRELMET – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) főigazgatója által e célra rendszeresített formanyomtatványokon (lásd később) kell benyújtani. A KÉRELEM SZEMÉLYESEN VAGY POSTAI ÚTON IS BENYÚJTHATÓ.

AZ ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÓ ÉS FORMANYOMTATVÁNY BESZEREZHETŐ:

az igénybenyújtás helyein, továbbá letölthető az alábbi honlapokról:

https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu

http://cst.onyf.hu

AZ ELLÁTÁS IRÁNTI IGÉNY ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSÁRA IS VAN LEHETŐSÉG a https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu honlapon. ( Ügyfélkapus regisztráció szükséges!).

FORMANYOMTATVÁNYOK a gyermekgondozást segítő ellátás igényléséhez : a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványt, amennyiben:

 NAGYSZÜLŐ igényli, akkor a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt kell kitölteni.

TARTÓSAN BETEG, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEK ESETÉN, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell az 5/2003. (II.19) EszCsM rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást.

Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.

A MÉLTÁNYOSSÁGBÓL MEGÁLLAPÍTHATÓ GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS IRÁNTI KÉRELMET a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az igénylő lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatalhoz kell benyújtani. Az eljárásban a fővárosi /megyei kormányhivatal közreműködő hatóságként jár el.

FONTOS: Az OEP, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti KÉRELEM ELUTASÍTÁSÁRÓL HOZOTT HATÁROZATÁT MEGKÜLDI A FŐVÁROSI / MEGYEI KORMÁNYHIVATALNAK , ILLETVE A CSALÁDTÁMOGATÁSI KIFIZETŐHELYNEK, AMELY HIVATALBÓL ELJÁRÁST INDÍT AZ ÜGYFÉL GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT. Ebben az esetben, amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak a kérelem benyújtása időpontjának a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.

Folyósítás

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKAT UTÓLAG, A TÁRGYHÓNAPOT KÖVETŐ HÓNAP 10. NAPJÁIG, FIZETÉSI SZÁMLÁRA UTALÁS ESETÉBEN 3. NAPJÁIG KELL FOLYÓSÍTANI. A gyermekgondozást segítő ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az igénybejelentés napja az igény átvételének – vagy ha az igényt posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának – igazolt napja. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, VISSZAMENŐLEG LEGFELJEBB KÉT HÓNAPRA, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Az ellátás folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik. Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy AZ ÁLTALA NEVELT GYERMEK HALÁLA MIATT elveszti az ellátásra való jogosultságát, úgy annak folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.

Fellebbezés

Ha az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével, vagy a határozathozatal mellőzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 15 NAPON BELÜL fellebbezéssel élhet. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja (ONYF).

Ellátásra jogosultak

  • Tartósan beteg gyermeket nevelő szülő,
  • Súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő,
  • Gyermeket nevelő szülő,
  • Nagyszülő,
  • Gyám

Megjegyzés

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ( az ellátásra vonatkozóan): RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS: 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; TARTÓSAN BETEG, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYEREK: a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.

KERESŐTEVÉKENYSÉG: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység; NEVELŐSZÜLŐ: az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság jogerős határozatával nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet; SAJÁT HÁZTARTÁSBAN NEVELT, GONDOZOTT GYERMEK: az a gyermek, aki sz ellátást igénylő személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

Igénylés helye

A kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhely, Lakcím szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal, Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal, Kormányablak ( ide kattintva megtekintheti).

Joghely

Az 1998. évi LXXXIV. törvény 19-22. §-a, 25-28. §-a, 34-44. §-a, valamint az 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet szabályozza az ellátást.

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei