Ismét csak a mi kis családunk életével tudok példát felhozni. Sajnos a kisfiam hajszál pontosan egy hónappal hamarabb érkezett. Ma már azt mondom, hogy már magzatként is türelmetlen lehetett és úgy döntött, neki ennyi idő bent elég volt... Így 3 év után már sokkal könnyebb beszélni róla, de akkor és ott teljesen más volt a helyzet.
Fejlesztettem első pillanatól kezdve. Nem kell drasztikus dolgokra gondolni. Masszíroztam minden nap, ami egy hónap után már neki és nekem is a rituálénkká vált. Hasaltattam, mozgattam, ringattam, olvastam, énekeltem neki minden nap és jártunk baba úszásra is. Ezt azért fontos kiemelnem, mert sajnos a mai modern anyuka nem olvas, nem énekel, nem mondokázik. 10 hónaposan állt, egy évesen járt, két évesen gyönyörűen beszélt.
Soha nem derül ki, hogy lemaradt-e volna mozgásban, mert kora baba lett. De nem is szerettem volna megvárni, hogy kiderüljön.
De mi csak egy példa vagyunk, mindenkinek más a története és más a tapasztalata. Lássuk részletesen!
A csecsemő fejlődési szakaszai és a veleszületett reflexek
Egy csecsemőnek a fejlesztése már az első pillanattól nagyon fontos.
Nem csak a gyermekünket körülvevő ingereket kell megszűrni – vannak hasznos és haszontalan ingerek-, hanem a mozgásra is ugyan olyan nagy hangsúlyt kell fektetni.
Sok szülő esik abba a hibába, hogy a gyermekének megvesz minden hasznosnak vélt zizegő, zenélő, csörgő játékot. Amivel épp’ az ellenkezőjét érhetjük el.
Képzeljünk el egy olyan környezetet magunk körül, hogy fekszünk a kényelmes ágyunkban a tv előtt, mellettünk karnyújtásra van innivaló, ennivaló, telefon, tablet, számítógép, könyv, újság…és ha még valaki tisztába is tenne és meg is mosdatna, mi okunk lenne mozogni? Semmi.
A legnagyobb problémát az jelenti sajnos, hogy már maga a szülő is egy virtuális térben él. Mi magunk sem szakadunk ki a „kütyükből”. A gyermekünk ezt látja, mert egy csecsemő mindig utánoz. Mi magunk is fejlesztjük Őket. Bizonyára sokkal egyszerűbb egy zenélő játékot felhúzni este, mint hogy mi énekeljünk. bekapcsolni a tv-t, ahelyett, hogy mi próbálnánk meg lekötni a figyelmét. Ezek nagyon sarkalatos példák, de gyakori hibák, és amíg valaki nem szembesít minket azzal, hogy rosszul csináljuk, azt hisszük jót teszünk.
Az első év mozgásfejlődése
Fejlődési szakaszok:
0-1. hónap:
· Fokozott izomtónus miatt a végtagokon hajlított tartás látható, primitív csecsemőkori reflexek aktív jelenléte.
· Testének mozdulatai még nem akaratlagosak, hanem elsősorban reflexesek.
· Spontán módon megriad - Moro-reflex.
· Kezét általában ökölben tartja. Ha az ujjait szétnyitjuk, megfogja a csörgőt vagy más játékot, de hamar elengedi – fogó-kapaszkodó reflex.
· Arcának, szájának gyengéd érintésére az inger irányába fordítja a fejét, és szopásra készen tartja a száját – kereső-szopó reflex.
· Ha ülő helyzetbe felhúzzák, a fejét a gerincével egy vonalban tartja.
· Rácsodálkozik a tárgyakra, de még nem nyúl értük.
· Hátáról félig oldalra fordulhat.
1-2. hónap
- Hason fekvésben pár pillanatra fölemeli a fejét, oldalra fordítva leteszi.
- Ülő helyzetben megtartja a fejét, bár még eléggé bizonytalanul – leépülő reflexek.
- Kicsit még tétován, de nézegeti a körülötte lévő világot, fényre, hangra, mozgásra figyel.
- Lazán köröz a kezével és a lábával, rúgkapál.
- Játék közben minél többet hasra kell fektetni.
2-3. hónap
- Hason fekvésben felkönyököl, felemeli a mellkasát, és a fejét magasra tartja akár 10 másodpercen át.
- A kezét már többnyire nem szorítja ökölbe – leépülő fogó-reflex -, kezével felfedezi a saját arcát, szemét, száját, a megfogott tárgyat szájához viszi.
- A nyúlás és fogás már nem reflexes, hanem kérgi irányítás alatt áll, és vizuálisan vezérelt.
- Háton fekve is képes már megemelni kissé a fejét, oldalra fordul.
- Izomtónus normalizálódik, testtartásával segít, amikor felemelik.
4-5. hónap
- Hasalva alkarján, majd tenyerén támaszkodik, fejét minden irányba elforgatja.
- Hasára, hátára fordul, háton fekvésből, ha kezét fogják, próbál felülni.
- Háton fekve fölemeli a lábát annyira, hogy a térdét vagy a lábujját meg is érintheti.
- A látott tárgyak után nyúl, azokat szándékosan rázza, lóbálja, ütögeti.
- „Repülőt” játszik, kinyújtja a karját és a lábát, fölemeli és hátrahajtja a fejét, miközben hason fekszik.
6-7. hónap
- A fej és a törzs mozgásainak összekapcsolása elkezdődik.
- Megpróbál kúszni a távolabbi tárgyak felé; a hasán fekve a lábával hajtja magát előre, és a kezével irányítja a mozgást.
- Könnyedén forgatja a fejét, testét minden irányban elfordítja, kicsavarja
- Egyedül is megül, ha megtámasztják, közben stabilan tartja a fejét.
- 2 játékkal ügyesen játszik a tárgyakat egyik kezéből a másikba teszi.
- Amikor a hátáról oldalra fordul, már majdnem ülő helyzetbe kerül.
7-8. hónap
- Inkább kúszik, mintsem mászik.
- Kúszva vagy gurulva a közlekedik a lakásban.
- Négykézlábra áll, és előre-hátra ringatja magát.
- Háton is mozog, fenekét fölemeli, és leteszi.
- Tárgyak fogásánál használja az ujjait is, tárgyakat egymáshoz ütöget.
- Biztosan ül, ha felültetik.
9-10. hónap
- Magabiztosan felül, széken biztosan ül, kúszik, gurul, négykézlábra áll.
- Feltérdel, közben kezeit használja.
- Állásból, négykézláb helyzetből leül, ülésből lefekszik.
- Bútorokba kapaszkodva feláll, kapaszkodva már lépeget.
- Négykézláb mászik, bútorokra, lépcsőre felmászik.
- Automatikussá válik a tárgyért nyúlás. Hüvelykujj és mutatóujj segítségével, csipeszfogással felemeli a tárgyat.
- A zenére ringatózással, ugrándozással, riszálással, dúdolással reagál.
11-12. hónap
- Nagyon szeret mászni.
- Tud lábujjhegyen állni, és le tud guggolni.
- Labdát szeret ide-oda gurítani.
- Rugózó talajon ugrál, kapaszkodva lépeget, öltöztetésnél, vetkőztetésnél segít.
- Kézfunkciók finomodnak: tárgyakat egymásba vagy egymásra tesz, könyvet lapoz.
12-13 hó
- Önállóan áll, oldalra lépeget, leejtett játékért lehajol és felveszi, közben kapaszkodik.
- Labdát gurít, cipőjét lehúzza.
- Még mindig szeret mászni, mert ez még hatékonyabb, mint a járás.
- Guggolásból is fel tud állni.
- A legtöbb baba 12-15 hónapos kora között tanul meg biztosan járni. Meghatározó, hogy mit örökölt, mekkora a felfedező kedve, a testsúlya, és hatással vannak rá az esetleges rossz élmények, betegségek is. Tehát, akkor teszi meg első óvatos lépéseit, amikor az izmai, testi állapota és a hangulata ezt lehetővé teszi.
- Moro-reflex: A baba szétlöki a karjait, kezét és ujjait kimerevíti és felsír, mintha megrémült volna valamitől. Ezután közelebb húzza testéhez a végtagjait, mintha próbálna belekapaszkodni valamibe. Többnyire akkor jelentkezik, amikor az újszülött feje hirtelen helyzetet változtat, hirtelen megváltozik a hőmérséklet vagy egy erős zaj megijeszti a picit. A Moro-reflex a baba 2 hónapos kora körül kezd megszűnni. Ha a gyermek túlérzékeny marad minden ingerre, félénk, visszahúzódó, nehezen alkalmazkodik bármilyen új helyzethez, akkor a problémák háttérben ez az ösztönös reflex húzódik meg.
- Kapaszkodó-reflex: Amikor baba jó erősen megfogja a tenyerébe tett ujjunkat és el sem engedi, olyan, mintha szándékosan fogná a kezünket, pedig ez csak reflex. A tudatos megfogás és elengedés kialakulásával azonban a fogóreflex fokozatosan leépül. Babkin-reakciónak nevezik a kapaszkodó- és a szopó reflex összekapcsolódását. Ha a baba tenyerét vagy a talpát lágyan megnyomkodjuk, akkor kinyitja a száját és szopó mozdulatokat végez. Ezt a kapcsolatot ki is használhatja a szülő, amikor a pici éppen elbóbiskolna szopás közben. A fogó reflex fennmaradása akadályozza a kézügyesség fejlődését, és a két lábon történő egyensúlyozást, valamint megakadályozza lépéskor a gördítést. Jól látható azoknál a gyermekeknél is, akik rajzolás vagy írás közben a szájukat és a nyelvüket is mozgatják.
- Fogó-reflex: Ha a baba arcát vagy száját megérintjük, ösztönösen abba az irányba fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az első időkben segíti a szoptatást, azzal, hogy segít az újszülöttnek megtalálni a mama mellét. A keresőreflex a baba 4 hónapos kora körül kezd eltűnni.
- szopó-reflex: Szintén létfenntartó ösztön, reflex, amely a csecsemő táplálékhoz jutását hivatott segíteni. A szopóreflex akkor váltódik ki, ha a baba szájpadlásához hozzáér valami. Ekkor automatikusan szopó mozdulatokat végez. A 4. hónap végére a gyermekek általában elhagyják ezt a reflexet. Ekkor már a tudatos táplálkozás a jellemző rájuk.
- Keresőreflex: Ha a baba arcát vagy száját megérintjük, ösztönösen abba az irányba fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az első időkben segíti a szoptatást, azzal, hogy segít az újszülöttnek megtalálni a mama mellét. A keresőreflex a baba 4 hónapos kora körül kezd eltűnni.
- Tónusos nyaki reflex: A tónusos nyaki reflex az újszülött 1 hónapos kora körül jelenik meg és nagyjából a negyedik hónapig marad meg. Ha az újszülött fejét oldalra fordítod, az ezen az oldalon lévő karját kiegyenesíti, míg a másikat behajlítja. Ez a reflex valószínűleg a szem-kéz koordináció fejlődésének az előfutára és abban is segít majd a picinek, hogy spontán megragadjon dolgokat maga mellett.Ha a pici nem képes kijönni magától ebből a pózból, vagy a reflex hat hónapos kora után is megmarad, az a motoros idegek problémájára utalhat.
- Lépegető reflex: Bár egy újszülött természetesen még nem képes megtartani a saját súlyát a lábával, de ha megtartod úgy, hogy a talpa szilárd talajhoz érjen, úgy tesz, mintha járna, egyik lábát a másik elé teszi. Ez a reflex 6 hetes kora körül eltűnik és nem is jelenik meg újra, csak mikor már megérik a járásra.
- Gerincvelői reflex (Galant-reflex): Ha a baba gerincét végigsimítod, egész testével a simítás irányába egyenesedik ki. A törzse előre-hátra mozog, szinte vonaglik, ha elegendő inger éri a picit. Ez a reflex segít az újszülöttnek végigfészkelődni a szülőcsatornán, amint a hüvely falának nyomása végigsimítja a hátát. A reflex a pici 4-6 hónapos koráig marad meg. Ha 6 hónapos kora után is megmarad a gerincvelői reflex, az kóros problémákra is utalhat. A reflexet Galant-reflexnek is nevezik egy orosz neurológus, Johann Susman Galant neve után.
- Babkin-reflex: A Babkin-reflex a baba mindkét tenyerén alkalmazott enyhe nyomásra adott különböző reakciókat jelenti. Ezek lehetnek a fej elforgatása, a nyak behajlítása, a száj kinyitása vagy akár ezek kombinációja. A koraszülöttek sokkal hajlamosabbak erre a reflexre. Nevét egy orosz ideggyógyászról Boris Babkinról kapta.
- Úszó- vagy merülő reflex: Ha egy csecsemőt arccal lefelé vízbe helyezünk, elkezd úszó mozdulatokat végezni. Ráadásul hat hónapos koráig a baba nem lélegzik be vizet a tüdejébe, mivel egy kis bőrlebeny zárja el a légcső tetejét, így a szájába jutott vizet lenyeli. Mindazonáltal kockázatos a babát még ebben a korban úsztatni, hiszen akár nagy mennyiségű vizet is lenyelhet. A babaúszással érdemes várni, míg 3 éves nem lesz a pici.
- Talpi reflex (Babinski-reflex): A talpi reflex a lényege, hogy a baba meghajlítja a lábfejét, lábujjai enyhén kitekerednek, nagylábujja enyhén elemelkedik a lábfej síkjától. Ennek az az oka, hogy ebben a korban az idei összekötetések még nem fejlődtek ki teljesen, így agy még nem tudja teljesen átvenni a test fölötti irányítást és nem tudja megakadályozni az ilyen spontán mozgásokat. Kóros esetben a lábfej erősen a sípcsont irányába mozdul, miközben a nagylábujj felfelé fordul.
- Here feletti izmok reflexes összehúzódása: Ha a csecsemő combjának belső oldalát végigsimítjuk, az azonos oldali here fel fog húzódni a lágyék csatornába.
