70%-kal csökkenthető lenne a nyitott gerinccel való születés kockázata, ha már a kismama a terhesség előtt megfelelő mennyiségű folsavat szedne.

Miért fontos a folsavat szedni, már a terhesség előtt?

Nagyon fontos szerepe van a gyermekvállalás előtt álló nőknél. Tehát, nem a terhesség alatt kell szedni megfelelő mennyiségű folsavat, hanem már a babatervezéskor. A legfontosabb vitamin a terhesség korai szakaszában.

Babatervezéskor már 3-4 hónappal érdemes abba hagyni a különböző fogamzásgátlók szedését, mert gátolják a folsav felszívódását a bélben. Ezt követően el kell kezdeni a folsavpótlást, amelynek napi ajánlott fogyasztása 400-800 mikro gramm.

1 hónap. Legalább 1 teljes hónap teljen el folsavpótlással, a babaprojekt élesítése előtt. (mi csak javasolni tudjuk – érdemes konzultálni nőgyógyásszal, ezzel kapcsolatban!)

Milyen szerepe van a folsavnak a velőcső záródásában?

A fejlődő embrió gerince, a velőcső záródás folyamata csak a megfelelő mennyiségű folsav jelenlétében hibátlan és záródik össze megfelelően.

Hogyan záródik össze az idegcső?

A magzati idegrendszer fejlődésének szakaszában az agy és a gerincvelő a velőlemezből képződik. Mely normál esetben velőcsővé fejlődik. Képzeljünk el egy papírlapot magunk előtt kiterítve. Most folyjuk meg ez a papírlapot és formáljuk hengerré. Nagyjából így a legegyszerűbb elképzelni ezt a záródást. A hosszanti csík, ami záródik, az maga a gerincoszlop. A velőcső első és hátsó szakasza záródása, az embrió fejlődésének 25-27. napján történik.

Ma már a gyakori kötelező ultrahang vizsgálatoknak köszönhetően hamar felfedezhető és a rendellenesség súlyosságától függően kezelik majd a kisbabát.

Szeretném kérni, hogy csak az olvassa innen tovább ezt a bejegyzést, aki szeretné és érdekli. A képek számomra) felkavaróak, bele gondolni is szörnyű, hogy kisbabák ilyen betegséggel jönnek a világra.

A velőcső záródás gyógyítható?

A betegség súlyossága, kezelése attól függ, hogy milyen szakaszon és milyen mértékben figyelhető meg, további szövetek érintettek-e.

Kimutatható az anyai vérből?

Az AFP (alfa-fetoprotein) volt az első olyan magzati fehérje, melynek kapcsán igazolták, hogy az anyai vérben mért emelkedett koncentrációja velőcsőzáródási rendellenességeket jelezhet. Magyarországon 2014 nyara óta megszűntették a kötelező AFP szintmérést.

Több megjelenési formát különböztetnek meg:

- anencephalia: általában sajnos ilyenkor a kisbaba általában halva születik. Ilyenkor akár a teljes koponyacsont hiányozhat.

- nyitott gerinc hasadék: ebben az esetben a gerinccsatorna hátul nyitott, mert a csigolya csontok nem egyesültek. Két megjelenési formája ismert:

-meningokele: ekkor a gerinccsatornából kitüremkedik egy gerincvelő folyadékkal teli burok. Idegrendszeri elváltozás általában tapasztalható, így műtéttel orvosolható.

- myelomeningokele: a csigolyák csontos íve és a kemény agyhártya is nyitott. A gerincvelő teljesen nyitott, vagy csak egy vékony hártya borítja. Komoly idegrendszeri elváltozások figyelhető meg értelemben és mozgásban egyaránt.

-spina bifida occulta: A gerinccsatorna nyitott, de bőr fedi. Sokszor ki sem derül, csak egy röntgenfelvétel során. A leggyakoribb formája a velőcső záródási rendellenességnek, de mivel nem jár semmilyen kellemetlen tünettel, így sokszor nem derül ki, így pontos statisztikai adata nem ismert.